Agytályog

Az agytályog az agy gennyes duzzanata. Általában akkor következik be, amikor fertőzés vagy súlyos fejsérülés után baktériumok vagy gombák jutnak be az agyszövetbe. Bár Angliában hihetetlenül alacsony az agyi tályog kialakulásának veszélye, ez halálos állapot, és a lehető leggyorsabban fel kell fedezni és kezelni kell.

Az agyi tályog tünetei

Az agytályog jelei gyorsan vagy fokozatosan kialakulhatnak, azonban a következőkből állhatnak:

• fejfájás – amely gyakran extrém, a fej egyetlen területén található, és fájdalomcsillapítókkal nem szüntethető meg
• a gondolkodásmód változásai – például zavartság vagy irritáció
• idegműködési problémák – például izomgyenge pont, elmosódott beszéd vagy bénulás a test egyik oldalán
• egy hőség
• rohamok (rohamok)
• szenzáció ill
• betegnek lenni
• nyakfájás
• látásmódosulások – például homályos látás, elszürkülés vagy kettős látás (a tályog miatt, amely nyomást gyakorol a látóidegre)

Mikor kell orvosi útmutatást kérni

Minden olyan jelet, amely az agy és az idegrendszer problémájára utal, orvosi vészhelyzetként kell kezelni. Ezek a következőkből állnak:

• elmosódott beszéd
• izomgyenge pont vagy bénulás
• olyan egyénben fellépő rohamok, akiknél korábban nem szerepelt görcsroham

Minden olyan tünetet, amely súlyosbító fertőzésre utal, mint például hőség vagy rosszullét, azonnal jelenteni kell háziorvosának.

Az agyi tályog okai

Három elsődleges módszer létezik az agytályog számára. Ezek:

1. fertőzés a koponya egy másik részén – például fülfertőzés, arcüreg-problémák vagy szájtályog, amely egyenesen az agyba terjedhet
2. fertőzés a test egy másik részében – például az a fertőzés, amely tüdőgyulladást vált ki, amely a vér útján szétszóródik az agyban
3. sérülés, például szélsőséges fejsérülés – amely törések esetén felnyitja a koponyát, lehetővé téve a baktériumok vagy gombák bejutását az agyba

Egyes esetekben azonban a fertőzés forrása azonosítatlan marad.

Az agyi tályog diagnosztizálása

Ha feltételezhető, hogy agytályog van, előzetes értékelést végeznek a jelei, a kórelőzményei és az alapján, hogy valóban volt-e aktuális fertőzése vagy legyengült a szervezet immunrendszere. Vérvizsgálatok szintén végezhetők fertőzések keresésére.

Ha további vizsgálatokat végez az egészségügyi intézményben, akkor a következők valamelyike lehet:

• CT-vizsgálat – egy sor röntgenfelvételt használnak fel, hogy átfogó képet készítsenek a test belsejéről
• MRI-vizsgálat – amely erős elektromágneses mezőket és rádióhullámokat használ, hogy átfogó képet adjon a test belsejéről.

Ha tályogot fedeznek fel, egy CT-vezérelt célnak nevezett kezelés alkalmazható a gennyminta szűrés céljából történő eltávolítására. Ez magában foglalja a CT-vizsgálat használatát, hogy egy tűvel segítsék a tályog webhelyét.

Agytályog kezelése

Az agytályogot orvosi vészhelyzetnek tekintik. A tályog által okozott duzzanat megzavarhatja az agy vér- és oxigénellátását. Ugyanígy fennáll a tályog felrobbanásának (kirepedésének) veszélye. Ha kezelés nélkül marad, az agytályog visszafordíthatatlan mentális retardációt válthat ki, és halálos is lehet.

Az agyi tályogot általában a következők keverékével kezelik:.

• gyógyszerek – akár vényköteles antibiotikumok, akár gombaellenes szerek
• sebészeti kezelés – vagy a genny kivezetése a koponyán lévő lyukon keresztül (könnyű cél), vagy a koponya kinyitása és a tályog teljes eltávolítása (craniotomia)

A vényköteles antibiotikumokkal történő kezelés gyakran az orvosi diagnózis megerősítése előtt kezdődik, hogy csökkentsék a problémák kockázatát.

Az agyi tályog szövődményei

Az agyi tályog szövődményei a következőkből állhatnak:.

• visszatérő tályog – azonnali orvosi útmutatást kell kérnie, ha úgy gondolja, hogy van egy kis lehetőség is, hogy a tályog valóban megismétlődött; ez inkább a legyengült immunrendszerű vagy cianotikus szív- és érrendszeri betegségben szenvedőkre jellemző
• mentális retardáció – a mérsékelt vagy mérsékelt mentális retardáció gyakran idővel fokozódik, azonban a szélsőséges mentális retardáció nagy valószínűséggel visszafordíthatatlan; a mentális retardáció nagyobb veszélyt jelent, ha az orvosi diagnózist és a kezelést elhalasztják
• epilepszia – amikor az egyénnek ténylegesen megkettőző rohamai (rohamai) vannak
• agyhártyagyulladás – az agy körüli védőmembránok halálos fertőzése, amely azonnali kezelést igényel; ez inkább gyerekekre jellemző